Bali 2. nap

Sent from my iPhone
Huhh, ez volt a második nap itt Balin, még alig láttunk valamit, de le kell szögezzem, IMÁDOM.

Imádom a klímát, éjjel 2-kor kint ülök a teraszon miközben a madarak, tüzskök, majmok és nem tudom milyen állatok mintha a fülemnél énekelnének, még a trópusi eső is fantasztikus volt ami ma elkapott bennünket. Isteni finomak a kaják, ráadásul olcsó, az én nagyon válogatós ízlésemnek is bejönnek, a friss gyümölcslevek mennyeiek, hangulatos minden, a kirakatok előtt tuti hogy egy kis vízesárok van halakkal és tavirózsákkal, az midenhol egzotikus világ, egy teljesen más világ. Kedvesek az emberek, az egyetlen negatívum, hogy tukmálósak, mindent el akarnak adni, és borzasztóan kell alkudni.

Ubudban vagyunk, ami a sziget közepén egyfajta kulturális, képzőművészeti központnak számít. A tengerszint felett kb 200 méterrel fekszik, éghajlata kisség szellősebb, enyhébb mint a déli partvidéké, illetve jelenleg esősebb is, végülis még monszun időszak van. Január a legesősebb, és március-áprilisig még viszonylag esős, aztán már sokkal kevésbé.

A mai napunk maga volt a tökély. Miután Misivel megreggeliztünk, kimentünk az Ubudi piacra, rengeteg ruhát, szobrot, kézműves terméket árultak, de túl sokat nem barangoltunk, mert megérkezett Ami és Balázs a tengerpartról, és visszajöttünk a szállásra. Ők már szombaton érkeztek Bankgokba, ahol a legnagyobb SUP márka képviselőjénél laktak és deszkákat teszteltek, onnan érkeztek Balira tegnap, és ma jöttek utánunk. Egy taxival jöttek, amit sofőrrel együtt egész napra kibéreltek, hogy itt azzal menjünk egész nap ide-oda, illetve vigye vissza Balázst este, mert ő megy tovább hegyet mászni és majd onnan jön vissza hozzánk.
Chilleztünk kicsit a medence parton, ami szintén fenomenális, háttérben dzsungel, szobrokról csobog a víz a medencébe, nagyon autentikus hangulat. Aztán irány, mondtuk a sofőrünknak, hogy vigyen minket pár jó helyre, ne túl messzire, messzebbre majd a következő napokon megyünk.

Elsőként a Tegalalang rizsföldre mentünk, kanyargós szűk hegyi utakon, millió robogóssal, az út szélén falusi bazársorral, az iskolából egyenruhában hazatérő gyerekekkel, útközben millió templommal, rizsfölddel, míg elértük a híres rizsteraszt, ami valami pazar látvány, a hegyoldalban lépcsőzetesen van kialakítva, víz alatt áll az egész, és zöldellik a kinövő rizs. A reggeli tűző nap után pont mikor odaértünk, leszakadt az ég, elkapott a trópusi eső, így ki sem tudtunk szállni, hanem mondtuk a sofőrnek, hogy álljunk meg egy szép kilátású ebédelős helyen. Megálltunk, a csajok az étteremből hozták a hatalmas esernyőket, hogy a szakadó esőben bw tudjunk menni az épp hogy csak felül fedett helyre, a hegy tetején, fantasztikus kilátsással, de az oldalán jól bevert az eső. Végül el tudtunk úgy helyezkedni, hogy nem áztunk, és megebédeltünk. Az egész hegyoldal párában, de még így is lenyűgozó volt. Vagy másfél óra múlva már csak csepegett, ekkor megcsodáltuk a környéket, fotózkodtunk egy csomót a dzsungel tetején, megállapítottuk hogy megérte bekenni magunkat naptejjel, pont kellett. :)
Mehettünk a rizsteraszra körbenézni, a mi kis sofőrünk pedig profi idegenvezetést tartott nekünk, innentől mindenhol, szuper kedves volt. Megtudtuk, hogy évente négyszer szüretelik a rizst, mindig víz alatt vannak a földek, a hegyről lefolyó vízzel töltik fel ha éppen nins elég eső, és mi most amikor a Tegalalangon voltunk, éppen nem voltak kibújva még a víz alól a növények, de máshol láttunk olyat ami gyönyörűen zöldellt.
Megragadtam az alkalmat, hogy fotózkodjak, egy olyan izében, a Nóryka madárfészeknek hívta, ami képet feltettem a facebookra. :) Elég jó képsorozat lett, és meglepően olcsó volt a lehetőség, 500 Ft-ot kellett fizetni hogy felmásszak. :)
Volt óriáshinta itt is és az étteremnél is, de kihagytuk, mert nem akartunk várni rá, voltak páran.

A rizsterasz után a Pura Tirta Empul helyre mentünk, ami arról híres, hogy a szent forrásvíz köré építettek egy templomot, ahova az egész szigetről megtisztulási folyamatra, ceremóniára járnak a nagyon vallásos hindu emberek, mégpedig úgy, hogy a medencében csobogók vannak, és mindegyiken végig kell menni, aláállni, és mindegyiknek más a funkciója. Van olyan ami pl. új otthon / ház teremtésében, felújításában, otthonként való lelki megteremtésében segít, van ami a negatív dolgokat űzi ki belőled, stb. Volt áldozati oltár, ami tele bambuszlevélre helyezett virágokkal, füstölővel, gyümölccsel. Érdeks volt, Balázs végigment a csobogókon, én persze nem mentem bele a medencébe. Ennyi ember után hiába szent víz, én bizony nem kockáztatom, hogy bármit összeszedjek.
Amúgy ezen a helyen fel kellett vennünk egy ún. sarangot, vagyis kendőt szoknyaként.

Ezután pedig legszuperebb helyre mentünk, amitől mindannyian odáig voltunk, egy kávéültetvényre vitt el mindet a sofőrünk, ahol 12 fajta kávés és tea kóstolót kaptunk, plusz extraként megkóstoltuk a híres-neves Luwak kávét. Ez is amolyan dzsungel közepén lvő cucc, ahol először meséltek a kávéról, megnéztük a kávébab mégis milyen, aztán pedig a híres Luwak kávéról, amiről már otthon is hallottam, de most elmesélték a miért-et is. Ez a kávé otthon is ismert, nagyon drága, egy csésze kb 9.000 Ft belőle. A kávébab ugyanolyan mint a normál kávé, azt megeszi a Luwak (cirok) macska, elég csúmya szegény, aztán az végigmegy benne, kikakilja, és a kaikjában lévő egyébként egészben héjastól lévő kávébabot mossák, pucolják, aztán feldolgozzák, pörkölik, őrlik, stb. Állítólag nagyon egészséges, mert a macska emésztése csökkenti a benne lévő koffeint, ellenben nagyon hatékony enzimeket ad hozzá, amik hasznos az ember szervezetére.
Szóval megkóstoltuk a híres kakikávét 1.000 Ft-ért, de persze ízre nem volt igazán különleges. A teák annál inkább. Isteni teákat kóstoltunk, citromfüveset, gyömbéreset, piros gyömbérest, mangosztin teát, rosella teát, mennyeiek voltak, és mindegyik jótékony hatással van az egészségre. A rosella pl. vérképző hatású, a mangosztin rákmegelőző.
Itt a kertben kipróbáltam az óriásihintát is, amiből sok van a szigeten, nagyon nagy élmény volt, nagyon féltem amikor először kilendültem a dzsungel fölé. Wowww élmény volt.

A sofőrünknek egész napra 13.000 Ft-ot kellett adni, szóval fejenként kb 3.500 Ft egész napos taxizásért a szigeten elég hatékony módja a közlekedésnek.

Este szuper vacsora, aztán próbáltam dolgozni, de pár FaceTime híváson és emailen kívül nem sokat tudok. Nem is értem, annyira szar lassú a net, nem tudok megnyitni és letölteni semmit, bezzeg a Facebook működik.

Puszi