jajjj, egyre rosszabb leírni a számokat...mert egyre közelebb van hogy megyünk haza...és olyan jó itt...
Lógatom a lábam a villánkban a medencébe, ölemben a laptop, 28 fok van éjjel, és szerencsére csak elvétve van egy-egy szúnyog. Mióta itt vagyunk, márt kétszer volt szúnyogirtás, biztosan ezért, rosszabbra számítottam, de talán kettő ha megcsípett a két hét alatt. Moszkító veszély itt Balin nincs, de dengue láz ritkán előfordulhat, amely lázzal járó vírusos megbetegedés amit a szúnyogok terjeszthetnek. Móninak (Ami ismerőse akivel itt találkoztunk) már volt.
Misi nem volt valami jól reggel, a háta még mindig fáj, még nem jött neki rendbe, és valószínű nem volt túl jó neki az előző napi egész napos zötykölődés, plusz hasmenése is lett valamitől, így ő skip-elte a napot, és itthon maradt pihenni. Mi Amival átmentünk Sanurba, és SUP-oltunk végre. :) Van ott egy Ripcurl szörf-foil-sup-kite bázis, akinél starboard deszkák vannak, már előre írt az ausztrál tulajnak, és onnan kölcsönöztünk deszkát, Ami egy stabil jóga deszkát, elvégre 6 hónapos terhes, én meg egy nem felfújhatót, mert olyat még nem próbáltam. Közben csatlakozott Móni is hozzánk, mert ő ott lakik, ott tárolja a deszkáját is, így hárman eveztünk, ebben az öbölben nyugodt volt a víz, tengeri füvek voltak alattunk, a hullámok csak messze kint, oda már csak hajóval tudnak kimenni a szörfösök. Emberünktől kaptunk kedvezményt is, egyrész árban is, másrészt az egy óra helyett tovább is nálunk lehetett, akkor hívtak ki minket, amikor 5-kor zártak. :)
Móni aki eléggé ismeri a helyieket, mert több éve hónapokig itt él, azt mesélte, hogy a nagyobb menő helyek ausztrál tulajdonban vannak valójában, de mivel nekik nem engedi az állam, áll mögöttük mindig valami helyi ember is, papíron az övé. A turizmus egyrész nagyon jó a helyieknek, nem is tudom előtte miből éltek, most mindenhol árulják (tukmálják) a portékáikat, masszázst, vagy csak szimplán gyümölcsöt, a taxisok elég jól élnek a szárazföldi és vízi taxizásból. Másrészt nagyon rossz is, mert egyre több resort épül, most bontották le pl. a parton Sanurban a helyiek bódéit, mert oda is épül, illetve régen sokkal több rizsföld volt, de ma már sok helyen annak a helyén is szállodák vannak.
Amúgy így szezonon kívül elég kevesen vannak a szigeten, mármint turisták, ez nekünk épp elég, de nyáron tuti hogy baromi sokan vannak mindenütt, még nagyobb dugók, nincs olyan mint most, hogy minden helyre foglalás nélkül be lehet menni.
A supozás után a parton Móni által javasolt bárban babzsákokon ülve ittunk egy szokásos kókuszvizet, és képzeljétek, salsáztak és bachatáztak a homokban, volt egy pár oktató, akik táncoltak a vendégekkel, így gyorsan én is felpattantam és táncoltam az egyik fickóval. :)
Móni elég sokat mesélt a helyi életről, helyekről, és szóba került hogy előző nap Nusa Penidán jártunk. Erre elmesélte, hogy ő mekkora hülye volt, hogy majdnem ott halt meg. Tudniillik nagyon erősek az áramlatok errefelé, ezt én is olvastam, hogy nagyon kell vigyázni, mert visz víz. (Nyilván minket oda vittek sznorkelezni, ahol nem volt veszély, és a hajó is figyelt ránk, követett a vízben végig) Nusa Penida és Ceningan közötti csatornában is különösen erős az áramlat, ezt Móni tudta is, több alkalommal is megtapasztalta, míg egyszer csak tök egyedül kiment egy olyan helyre ahol senki nem volt, bement a vízbe a sziget végénél, ahol általában megtörik az irány, megfordulnak az áramlatok, és egy másodperc alatt elvitte a víz úgy, hogy annyi ideje sem volt hogy bármit elkapjon, megkapaszkodjon. Egy ideig persze hadakozott, aztán megadta magát, végül 4 órát töltött a vízben, mire hatalmas szerencséjére jött egy magán hajó éppen neki, ők mentették ki, megmentették az életét. A nagy hajók már délután 5-kor indultak utoljára, ők már mind elmentek, ráadásul a hajóról nehezen látszódik egy emberfej a hullámokban, szóval sok esélye nem volt, de ez a kis hajó éppen nekiment.
De ettől nem kell megijedni, mert mi olyan beacheken fürdünk, ami rendben van, nem ilyen áramlatos helyek, sznorkelezni is öbölben sznorkeleztünk, és nem szabad kimenni a végére.
Fogtunk egy taxit, és visszajöttünk Seminyakba, kinéztünk egy beach clubot estére, megbeszéltem az éppen itt lakó ügyfelemmel, hogy ott találkozunk végre, de neki bedöglött a robogója, mi meg odaértünk a helyre, de kiderült hogy valami angol dj house partyt ad, így nem mentünk be, hanem máshova beültünk vacsizni, meg aztán talpmasszázsra, és hazasétáltunk.
Aztán végül hasznát vettük, hogy nyitott a fürdőszobánk teteje, mert Misi közben elaludt, de bezárta az ajtót, hiába dörömböltünk és hívtuk telefonon, se kép se hang. A recepció már bezárt, nem tudtunk pótkulcsot kérni, így végül bemásztam a fürdőszoba falán a villába. :)
Puszi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése