2018. május 13., vasárnap
California hazafelé :(
Hazautazás. Ez is eljött. Gyorsabban mint gondoltam. Két hete még olyan messzinek tűnt. Aztán meg elrepült ez a 15 nap. Annyi élményünk van, hogy már egy csomó mindent nehéz is felidézni, hol volt a szállásunk, mire melyik városban voltunk, melyik tengerparton, melyik étteremben, még jó hogy írtuk a beszámolót. ;)
Ahogy írtam tegnap, visszatértünk az első szállásra, annyira jó volt. Ez volt a legjobb, lehet csak azért mert ez az első élmény, ide köt az első emlék. :) Este bepakoltunk minden cuccunkat, persze képnézegetés és zenehallgatás közben. Aztán megírtam nektek a beszámolót és kb 1. Órakor feküdtünk le. Apropó, remélem értékeltétek, mert minden nap éjjel írtam. ;)
Reggel 7 után keltünk, fél 8-kor Ami tartott nekünk egy utolsó jogát a medence parton. Szuper volt. Aztán isteni reggeli, már alig vártuk, itt volt a legjobb, kontinentális svédasztalos reggeli.
Aztán irány a szomszédos pláza, még vásároltunk, nézelődtünk egy kicsit, főleg a Bath & body shopban, Úristen, onnan egy talicska cuccot el tudtunk volna hozni, tusfürdőt, sampont, minden krémet és hasonlót.
Még még egy k8s Victoria's Secret is volt zárásképp. Amit én vettem a két hét alatt:
2 hosszú ujjú lycra
1 rövid ujjú lycra
1 szoknya-short
1 fitness top
3 trikó (California, love SUP, venice beach)
Victoria's Secret fehérneműk
1 óraszíj
2 telefontok
2 sport kardigán
1 sport cicanaci
Bath & body cuccok
Hűtőmágnes
Voltak valamivel olcsóbb cuccok mint otthon, de azérta lenyűgöző. Illetve olyan üzletek amik otthon nincsenek. Pl Victoria's Secret, Body & bath, Lululemon.
A vásárlásainknak az lett az eredménye, hogy több mint fél órát szenvedünk a reptéren, hogy a csomagjainkat úgy elosszuk, hogy ne legyen túlsúly. A nagy bőrönd 23 kg lehet, ami nálunk a SUP deszka, amellé fértek még cuccok, és As kézipoggyász 10 kg lehetett. Szigorúan lemérték mindkettőt, Tamival végül a 20 dekát is kivetették. Szóval a mérlegnél pakoltunk, mértünk, pakoltunk, mértünk. Végül addig pakoltunk, míg mindenki csomagja hajszál pontosan 10 kg és 23 kg lett. Aztán csomag leadás, ahol hosszú sor állt, már nem voltunk olyan jók időben, végül előre is vették minket. A deszkákat azt mondták túlméretes, nem súlyban hanem méretben, ezért a terminál másik végébe kellett leadni a speciális csomagoknál, ahová már szaladtunk, majd végig futás a reptéren, mert nagyon félő volt hogy lekéssük a gépet. A biztonsági ellenőrzésen már mindenki elé bementünk, és rohanás a 152. kapuig. Még jó hogy változás volt és áttették a 457-ről. Bőven időben indultunk és értünk a reptérre, mégis elment az idő és szaladni kellett. Aztán meg a kapunál persze várhatunk. Szóval nemcsak a genfi reptéren nincs idő kávét inni, itt sem volt. 😂
Most már a gépen, 3 órája jövünk, de majd csak Frankfurtból tudom elküldeni a bejegyzést.
Ez a gép szuper, Lufthansa, eddig ettünk, ittunk. Először narancslé, aztán pezsgő, majd bor, van balieys, ebéd és vagy vacsora ezt nem tudom, finom volt, most újra borozunk. Mert csak holnak kell vezetni. ;) Az ebéd: csirke rizzsel, párolt répával, saláta, zsemle, vaj, sajt, süti.
Még nem voltam ilyen repülőn, ami két szintes, a mosdók (hozzánk legközelebb 5 db) egy szinttel lejjebb vannak, és tök nagy hely van benne.
Filmet nézünk az előttünk lévő ülésbe van beépítve a kijelző.
Gondolom két film között írok még pár dolgot nektek.
Alkohol vs fű: nagyon tuti, hogy alkoholt közterületen egyáltalán nem lehet fogyasztani, ezzel szemben füvet bárhol tudnál a Green Doctor-nál szerezni, és használják is bizony, mert nagyon sok helyen éreztük a füves cigi szagát.
Coca-cola: megkóstoltam hármat a két hét alatt: a normál és light kóla otthon jobban ízlik mint Amerikában, de a cherry-s itt volt finomabb.
Jég: őrültek ezek, még hidegben is jéggel isznak mindent, nem győztük mindenhol mondani hogy jég nélkül. De vizet mindig adnak ingyen az étteremben is. A legjobb volt hogy kérdezték, hogy ice water? Mire mi: yes, but without ice. :)
Top, Tax: nagyon idegesítő, hogy fogalmad sincs semmiről, hogy pontosan mennyibe kerül, mert arra az árra ami fel van tüntetve, még rájön az adó, ami nem tudom miről függ, csomószor más % volt. De kb 6-8 kerül.
És még azon felül a szolgáltatók mindig várnak borravalót, ami 15-25%. Ez brutál magas százalék szerintem. És kötelező. Legtöbbször te mondod meg mennyit adsz, de volt olyan is, hogy pl. 8 dollár smoothi-ra kiválaszthattam, hogy 1, 2 vagy 2,5 dollárt adok. Az egyik szálláson a reggelikor is várták a borravalót, mondták is hogy kell adni, volt maga a reggeli benne volt a szállás árában.
Hey guys: nagyon furi, hogy nemcsak. fiataloknak mondják pl. a pincérek, hogy hey guys, hanem az időseknek is. Olyan mintha otthon azt mondanánk, hogy hello skacok. Furi.
De arról már írtam, hogy amúgy milyen kedvesek.
Utak: az autópálya olyan mintha egymás mellé tennénk az M1-es...M7-es autópályát. ;) A városban, és ahhoz közel a belső sáv le van választva, és az van kiírva, hogy azok részére van ahol 2 vagy több ember utazik az autóban.
Közben leszálltunk Frankfurtban. A 11 óra repülőt jól birtuk, de a 7.-8.óránál volt a legrosszabb. Reggelit is kaptunk, italokat is, nem éheztem. :) Aludni viszont talán fél-1 órát. 11 óra van, és mi 11-kor indultunk a Los Angeles-i bevásárlóközpontból, szóval az éjszaka mintha elveszett volna.
Egyébként most számoltuk ki, hogy 3600 kilométert utaztunk odakint kocsival. Nem csoda hogy szinte összeszámolni sem tudjuk merre jártunk.
Puszi
Sent from my iPhone
2018. május 12., szombat
California 14.nap
Utolsó nap, jaaajjj, és mindjárt megyünk haza. :(
Reggel 2 fok volt Lake Tahoe-nál, mikor felkeltünk már 6, de hetagra sütött a nap, nem fáztunk egyáltalán flip-flopban és vékony hosszú ujjúban, szinte hihetetlen. Aztán kb fél óra alatt már felment 11 fokra. Ez a 11 olyan volt mint otthon egy meleg nyári nap picit frissebb reggelén.
Bekereteztük a nyaralást, és visszatértünk Los Angelesbe ugyanabba a szállodába, ahol először voltunk. Olyan volt mintha hazajöttünk volna. Ami nem is sejtette reggel, amikor lefoglalta, hogy így fogunk neki örülni. Mert még képlékeny volt az utolsó éjszakánk, csak az volt biztos hogy közelebb kell jönnünk mert innen repülünk. Nettó 8 óra volt az autóút a Lake Tahoe-tól. Reggeli után lementünk még a tópartra elbúcsúzni a tájtól. Felváltva vezettük imádott autónkat, én kezdtem, majd Zsófi, és Los Angelesben pedig Ami. Annyira jó ez az autó, szuper vezetni. ;)
Az út valami csodaszép volt, végig a Sierra Nevada hegység mellett autóztunk, álomszép táj, végig magas hófödte hegyek egyik oldalon, a másikon sivatag, vagy fenyőerdő, közben tavak, és ez így végig sok-sok-sok kilométeren (mérföldön) keresztül. Már megszoktuk a mérföldet használni. :)
Hatalmas szél volt az út során, kapaszkodni kellett a kormányba, úgy lökdöste a bazi nagy és nehéz autónkat. Azt mondanom sem kell, hogy kedvenc szamunk akkor szólalt meg a rádióban, amikor éppen megláttunk egy csodaszép tavat körben a hegyekkel, fehér hab felhőkkel. :)
Felkúszott a hőfok 30-ra, és képzeljétek, hogy Death Valley-től 101 mérföldnyire haladtunk el. A Death Valley Nemzeti Park (magyarul Halál-völgy Nemzeti Park) a legszárazabb és legforróbb amerikai zeti park. Itt található Észak-Amerika legalacsonyabb pontja, Badwater-medence is, 86 m-rel a tengerszint alatt. Nevét 1849-ben, a kaliforniai aranylázidején kapta bevándorlóktól, akik eltévedtek és majdnem odavesztek a völgyben. Itt sokszor van 50 fok felett a hőmérséklet, mert végülis egy katlan.
Délután 6-ra értünk Los Angelesbe, ahol lementünk egyből a partra, egy olyan beach-re, ahol még nem voltunk, Santa Monica-ba, hogy elbúcsúzzunk a Csendes óceántól. Itt játszódott a Baywatch. Ez a part nagyon hasonlít Huntington beach-re, széles homok part amíg a szem ellát, hullámzó tengerbe hosszan benyúló Pier. A Pier-en pedig nyüzsgés, bazár, éttermek, és egy egész vidámpark óriáskerék kell, hullámvasúttal. Itt vacsoráztunk.
Most pedig már a szálláson, össze vagyunk pakolva, reggel még jógázunk egyet, reggeli (itt volt a szupi finom reggelink, elmegyünk körbenézni a szomszédos plázába, és délben irány a reptér. Korán kell mennünk mert várható hogy óriási dugó lesz. Mert ma még este 9-kor is az volt a reptér irányában. Ahogy araszoltunk közel a reptéren, percenként húztak el fölöttünk a gépek, a leszállópálya felé haladva, a fejünkhöz nagyon közel. Ilyen élmény dugóban ülve még nem ért minket, szenzációs volt.:)
Most alvás, még van pár gondolat amit megosztok majd veletek, de már csak holnap.
Nemsokára érkeztek :)
Reggel 2 fok volt Lake Tahoe-nál, mikor felkeltünk már 6, de hetagra sütött a nap, nem fáztunk egyáltalán flip-flopban és vékony hosszú ujjúban, szinte hihetetlen. Aztán kb fél óra alatt már felment 11 fokra. Ez a 11 olyan volt mint otthon egy meleg nyári nap picit frissebb reggelén.
Bekereteztük a nyaralást, és visszatértünk Los Angelesbe ugyanabba a szállodába, ahol először voltunk. Olyan volt mintha hazajöttünk volna. Ami nem is sejtette reggel, amikor lefoglalta, hogy így fogunk neki örülni. Mert még képlékeny volt az utolsó éjszakánk, csak az volt biztos hogy közelebb kell jönnünk mert innen repülünk. Nettó 8 óra volt az autóút a Lake Tahoe-tól. Reggeli után lementünk még a tópartra elbúcsúzni a tájtól. Felváltva vezettük imádott autónkat, én kezdtem, majd Zsófi, és Los Angelesben pedig Ami. Annyira jó ez az autó, szuper vezetni. ;)
Az út valami csodaszép volt, végig a Sierra Nevada hegység mellett autóztunk, álomszép táj, végig magas hófödte hegyek egyik oldalon, a másikon sivatag, vagy fenyőerdő, közben tavak, és ez így végig sok-sok-sok kilométeren (mérföldön) keresztül. Már megszoktuk a mérföldet használni. :)
Hatalmas szél volt az út során, kapaszkodni kellett a kormányba, úgy lökdöste a bazi nagy és nehéz autónkat. Azt mondanom sem kell, hogy kedvenc szamunk akkor szólalt meg a rádióban, amikor éppen megláttunk egy csodaszép tavat körben a hegyekkel, fehér hab felhőkkel. :)
Felkúszott a hőfok 30-ra, és képzeljétek, hogy Death Valley-től 101 mérföldnyire haladtunk el. A Death Valley Nemzeti Park (magyarul Halál-völgy Nemzeti Park) a legszárazabb és legforróbb amerikai zeti park. Itt található Észak-Amerika legalacsonyabb pontja, Badwater-medence is, 86 m-rel a tengerszint alatt. Nevét 1849-ben, a kaliforniai aranylázidején kapta bevándorlóktól, akik eltévedtek és majdnem odavesztek a völgyben. Itt sokszor van 50 fok felett a hőmérséklet, mert végülis egy katlan.
Délután 6-ra értünk Los Angelesbe, ahol lementünk egyből a partra, egy olyan beach-re, ahol még nem voltunk, Santa Monica-ba, hogy elbúcsúzzunk a Csendes óceántól. Itt játszódott a Baywatch. Ez a part nagyon hasonlít Huntington beach-re, széles homok part amíg a szem ellát, hullámzó tengerbe hosszan benyúló Pier. A Pier-en pedig nyüzsgés, bazár, éttermek, és egy egész vidámpark óriáskerék kell, hullámvasúttal. Itt vacsoráztunk.
Most pedig már a szálláson, össze vagyunk pakolva, reggel még jógázunk egyet, reggeli (itt volt a szupi finom reggelink, elmegyünk körbenézni a szomszédos plázába, és délben irány a reptér. Korán kell mennünk mert várható hogy óriási dugó lesz. Mert ma még este 9-kor is az volt a reptér irányában. Ahogy araszoltunk közel a reptéren, percenként húztak el fölöttünk a gépek, a leszállópálya felé haladva, a fejünkhöz nagyon közel. Ilyen élmény dugóban ülve még nem ért minket, szenzációs volt.:)
Most alvás, még van pár gondolat amit megosztok majd veletek, de már csak holnap.
Nemsokára érkeztek :)
2018. május 11., péntek
California 13.nap
Ma hűvös, de csodás napos reggelre ébredtünk. Reggel 7-kor 2 fok volt, de mire mentünk fél 9-kor reggelizni, már 11, gyorsan kúszott felfelé. A hőérzet sokkal több volt, simán ujjatlanban voltunk. A reggeli jógát kihagytuk, mert a tópart erre sokkal alkalmasabb a szállásunknál, így reggeli után már indultunk is a tegnap felfedezett világhírű Sand Harbor beachre. Beszálltunk a kocsiba, és mi csendült fel abban a pillanatban a rádióban? A tegnap belinkelt kedvenc dalunk. Nagyot nevettünk, mert reggel ezzel ébresztettük Tamival Amit és Zsófit. :)
10-kor még elég friss volt a levegő, viszont olyan tükörsima volt a víz, hogy nem haboztunk, azonnal fújtuk a deszkákat, hogy egy nagyon jót evezzünk, hullámok nélkül. Kellemes volt nagyon az idő, de azért a hosszú lyrát el tudtuk viselni, bikiniben fáztunk volna. A hőmérséklet később 18-19 volt, de ez kb 25-ös hőérzetnek felelt meg, a vízhőfok azonban 12 fok, mondhatjuk elég hideg. Pont annyira, hogy ha belelógattuk kezünket, lábunkat, evezés közben felfröccsent a víz, az nem volt gáz, de azért úszni nem úsztunk volna benne. Körbeeveztük az ottani kis öblöket, beeveztünk a sziklás lagúnába, Úristen ez mennyire gyönyörű volt, azt hiszem ma csináltuk a legtöbb és legjobb fényképet, noha nem volt tökéletes a szín, mert fátyolfelhős volt az ég, nem full kék, így a víz színe nem volt a legtökéletesebb, de azt hiszem így is irigykedni fogtok ha meglátjátok. :)
Beeveztünk a hatalmas kövek közé, a képeken úgy látszódik, mintha a kövek fölött csak picike vízréteg lenne, de a valóságban csak néhol ért ki a kő a víz felszínére, legtöbb helyen nagyon mélyen voltak, csak annyira kristálytiszta a víz, hogy nem látszódik a mélység. Ez a hely valami paradicsom volt, a háttérben a havas hegyek a tó partján, mellettünk fenyőerdő, a víz pedig csodaszép.
Kb 3 órát a vízen voltunk, hol evezve, hol fényképzekedve, majd pedig SUP jógát tartott nekünk Ami. Kikötni nem tudtuk hova magunkat, de egymáshoz rögzítettük a deszkákat a leash (póráz amit a lábunkhoz kötünk, hogy ha leesünk esetleg, és hullámzik, akkor a deszkánk ne menjen el tűlünk) segítségével, és így jógáztunk. Mondanom sem kell, hogy baromira koncentráltunk, mert nagyon nehéz egyensúlyozni a deszkán, és nem igazán vágytunk rá hogy beessünk a vízbe. De úgy tűnik, nem mindenki ilyen beszari, mert voltak páran a parton strandoló, akik egész nap bikiniben, és sokáig fürödtek a jéghideg vízben. A vízen a jóga valami fenomenális volt, jobb mint az eddigi legjobb, októberben Gran Canarián a golf pályán. Ez mindent vitt. Lassan vitt minket a víz a part felé, gyönyörű környezet, és még zenét is vittünk be, vízhatlan hangszórót telefon bluetooth-ra kapcsolódva.
A vízi kalandok után még napoztunk a parton kicsit, (én csak elöl mert a hátam már hámlik), de aztán jöttek a felhők, és feltámadt a szél, nagy hullámok csapkodtak, felöltöztünk, még kicsit hesszeltünk, de fél 6 körül eljöttünk. Voltak még viszont egy páran, akik még ekkor is fürödtek, mi néztük, hogy hűűű, belefagynánk a vízbe, pedig én alapvetően bírom a hideg vizet.
Ma megtudtuk, hogy tényleg vannak itt medvék, nem véletlen a sok medve szoborka, meg a shop-ban a sok medve plüss meg minden bigyó, igen is sok van belőlük, és gyakran jönnek éjszaka, de akár nappal is lehet látni. Még a beach-en a wc-re is ki volt írva, hogy be kell csukni az ajtót, hogy ne menjen be medve. A szemetes konténerre is rá volt írva, hogy le kell zárni, hogy a macik ne kukázzanak. És még olyat is láttunk, hogy az autón az ablakokat fel kell húzni, ne felejtsék az emberek. De a macilesünk elmaradt, bár ezt annyira nem bántuk. Állítólag ha rákiabál az ember, elszalad, no de hát inkább nem próbálnánk ki, mert lehet hogy éppen nem jönne ki hang a torkomon.
Este még autókáztunk a tó körül, majd elmentünk a tegnapi helyünkre vacsizni, most meg már éjfél van, fekvés, mert holnap (is) korán kelünk, indulunk Los Angeles felé vissza. Még reggel fogjuk eldönteni meddig megyünk, még reggel foglal Ami szállást az utolsó éjszakára.
Majd még folytatom, de most már nem lesznek olyan izgalmak, csak ami még esetleg eszembe jut hogy kimaradt, vagy ha történik még valami érdekes. :)
10-kor még elég friss volt a levegő, viszont olyan tükörsima volt a víz, hogy nem haboztunk, azonnal fújtuk a deszkákat, hogy egy nagyon jót evezzünk, hullámok nélkül. Kellemes volt nagyon az idő, de azért a hosszú lyrát el tudtuk viselni, bikiniben fáztunk volna. A hőmérséklet később 18-19 volt, de ez kb 25-ös hőérzetnek felelt meg, a vízhőfok azonban 12 fok, mondhatjuk elég hideg. Pont annyira, hogy ha belelógattuk kezünket, lábunkat, evezés közben felfröccsent a víz, az nem volt gáz, de azért úszni nem úsztunk volna benne. Körbeeveztük az ottani kis öblöket, beeveztünk a sziklás lagúnába, Úristen ez mennyire gyönyörű volt, azt hiszem ma csináltuk a legtöbb és legjobb fényképet, noha nem volt tökéletes a szín, mert fátyolfelhős volt az ég, nem full kék, így a víz színe nem volt a legtökéletesebb, de azt hiszem így is irigykedni fogtok ha meglátjátok. :)
Beeveztünk a hatalmas kövek közé, a képeken úgy látszódik, mintha a kövek fölött csak picike vízréteg lenne, de a valóságban csak néhol ért ki a kő a víz felszínére, legtöbb helyen nagyon mélyen voltak, csak annyira kristálytiszta a víz, hogy nem látszódik a mélység. Ez a hely valami paradicsom volt, a háttérben a havas hegyek a tó partján, mellettünk fenyőerdő, a víz pedig csodaszép.
Kb 3 órát a vízen voltunk, hol evezve, hol fényképzekedve, majd pedig SUP jógát tartott nekünk Ami. Kikötni nem tudtuk hova magunkat, de egymáshoz rögzítettük a deszkákat a leash (póráz amit a lábunkhoz kötünk, hogy ha leesünk esetleg, és hullámzik, akkor a deszkánk ne menjen el tűlünk) segítségével, és így jógáztunk. Mondanom sem kell, hogy baromira koncentráltunk, mert nagyon nehéz egyensúlyozni a deszkán, és nem igazán vágytunk rá hogy beessünk a vízbe. De úgy tűnik, nem mindenki ilyen beszari, mert voltak páran a parton strandoló, akik egész nap bikiniben, és sokáig fürödtek a jéghideg vízben. A vízen a jóga valami fenomenális volt, jobb mint az eddigi legjobb, októberben Gran Canarián a golf pályán. Ez mindent vitt. Lassan vitt minket a víz a part felé, gyönyörű környezet, és még zenét is vittünk be, vízhatlan hangszórót telefon bluetooth-ra kapcsolódva.
A vízi kalandok után még napoztunk a parton kicsit, (én csak elöl mert a hátam már hámlik), de aztán jöttek a felhők, és feltámadt a szél, nagy hullámok csapkodtak, felöltöztünk, még kicsit hesszeltünk, de fél 6 körül eljöttünk. Voltak még viszont egy páran, akik még ekkor is fürödtek, mi néztük, hogy hűűű, belefagynánk a vízbe, pedig én alapvetően bírom a hideg vizet.
Ma megtudtuk, hogy tényleg vannak itt medvék, nem véletlen a sok medve szoborka, meg a shop-ban a sok medve plüss meg minden bigyó, igen is sok van belőlük, és gyakran jönnek éjszaka, de akár nappal is lehet látni. Még a beach-en a wc-re is ki volt írva, hogy be kell csukni az ajtót, hogy ne menjen be medve. A szemetes konténerre is rá volt írva, hogy le kell zárni, hogy a macik ne kukázzanak. És még olyat is láttunk, hogy az autón az ablakokat fel kell húzni, ne felejtsék az emberek. De a macilesünk elmaradt, bár ezt annyira nem bántuk. Állítólag ha rákiabál az ember, elszalad, no de hát inkább nem próbálnánk ki, mert lehet hogy éppen nem jönne ki hang a torkomon.
Este még autókáztunk a tó körül, majd elmentünk a tegnapi helyünkre vacsizni, most meg már éjfél van, fekvés, mert holnap (is) korán kelünk, indulunk Los Angeles felé vissza. Még reggel fogjuk eldönteni meddig megyünk, még reggel foglal Ami szállást az utolsó éjszakára.
Majd még folytatom, de most már nem lesznek olyan izgalmak, csak ami még esetleg eszembe jut hogy kimaradt, vagy ha történik még valami érdekes. :)
2018. május 10., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)