Fuerteventura 4.nap

Utolsó este van, jajjjj, nem akarjuk, úgy belejöttünk, úgy élvezzük, és még nem néztünk meg mindent!

Ahogy ma délután fél 6-kor még az óceánban ugráltam a hullámokban, majd néztük a homokból a szörfösöket a 30 fokban, még a gondolatát is elhessegettük annak, hogy holnap éjfélkor talán 3 fokba érkezünk haza, és hétfőn már délután 5-kor sötét lesz? Jajjj :(

Hogy telt a mai napunk? Strandolással! És milyen helyeken!!! Reggel felhős időben indultunk útnak, El Cotillo felé, a sziget északnyugati csücskébe.
Útközben a felhők elvonultak, 26 fok lett, ami kb 32 volt érzetre, kellemes szellő.
Célirányosan mentünk, ugyanis letöltöttem egy app-et Fuerteventura strandjaival, és még milyen jó, mert így tényleg a legszuperebb helyeken voltunk, pontosan oda tudtunk navigálni. Ha csak a városba navigáltunk volna, akkor be kellett volna érnünk a "gagyi" városi parttal, de így, csoda várt ránk... a világ vége után kettővel... 😉
El Cotillo környékén egy csomó lagúna van, mind más és más, mi először Caleta del Marrajo-t kerestük meg, ami fehér homokos, fekete lávaköves, érdekes kontrasztot alkotva a türkiz és kék óceánnal. Persze nem a városban van, egy félig kész úton kellett menni, ami földútba vezetett, az vitt egy világítótoronyig, a mi helyünkig. Nem tudom hányszor mondtam, hogy gyönyörű, de azt hiszem sokszor. Nem is írok semmit, a képek majd magukért beszélnek.

Ezután egy másik partot kerestünk meg, az előzőtől 7 km-re, úgy hívják hogy La Escaleta. Anyu azt mondta, hogy ha a mai nap nem lett volna, akkor a civilizált közlekedés jellemezte volna a hetünket. 😉
Mert bizony a város után 4 km-t föld- vagyis homokúton tettünk meg, (már értem miért kopog annyira a bérelt kocsi), a semmi közepén, a tenger felett, a hegyek alatt, szóval földöntúli tájon, de bíztunk benne, hogy a megadott korfináták jó helyre visznek, vagy legrosszabb esetben visdzafordulunk. És igen, odaértünk, a lávadziklák tetejére, és lenéztél és áááá. A fekete lávadziklák tövében sárga homok, nyaldossa a kék óceán.
A sziklákról egy kőlépcsőn lehetett lejutni a vízhez, aholaztán hatalmas hullámokban lehetett fürdőzni. A sziklák közt pedig cuki kis mókusok szaladgáltak.

Ez után a visszafelé földúton megálltunk még egy helyen, ez kevésbé giccses, bár hasonlóan győnyörű, és könnyebben negközelíthető, tele volt szörfösökkel. Nagyon jó volt nézni őket, ahogy lovagolják a hullámokat, én bementem hullámozni, anyu beérte a térdig merüléssel a vízben, sétálással a homokban.
Egyébként a vízhőfok kitűnő, 23-24 fok kőrül van, elsőre hideg, utàna kellemes.

Tök érdekes, hogy ezeket a csodás helyeket érintetlenül hagyják, nem épül szálloda a közelben, azok közelében csak bénább strandok vannak.

Este ármentünk a sziget északkeleti csücskébe, Corralejo-ba, vacsiztunk a kikötőben, sétáltunk, és onnan jöttünk haza, a 40 km-re lévő szállásunkra.
Robi mondtam már, hogy szinte mindenhol 3G van? A semmi közepén is? 😂

Holnap még van egy napunk, megint új helyre megyünk strandolni. 😄

Pusziiii