A második napon vagyunk túl, mely időjárásban teljes ellentéte volt az előzőnek. Reggel esett picit a hó, a nap csak néha tudott valamennyire átvilágítani a felhőkön, a hegyek ködben, de így is gyönyörű látvány tárult elénk. Ezerarcú hegyek, szépséges...
Nagyon elfáradtunk, sok pályán siklottunk, melyből csak egy volt jeges, pont az olimpiai pálya. Ja, képzeljétek, itt lenne a héten az egyik pályán vmi gyorsasági világbajnokág, egy olyan pályán, ami szinte függőleges a sziklafalban, de elmarad, mert nincs rajta elég hó.
Egyébként nagyon érdekes, hogy mivel szinte végtelen pálya van, nem ratrakolják mindet, hanem hagynak kezeletlen pályákat is, ahol a bátrabbak, ügyesebbek csúszhatnak. Bár a buckasízés nekünk is megvolt ma.
Ágival is randiztunk a hüttében, és megnéztük hogy holnap hogy tud feljönni velünk a hegyre a fenti hüttébe.
Videózás is volt, kitaláltunk egy figurát, egyszerre szinkronban csúszunk, majd a végén egyszerre farolunk és porzunk. Csak azt felejtettük el megbeszélni, melyik irányba fordulunk, ennek lett a eredménye a Facebookra feltett videó. 😉
Na nem bírok többet írni, mert kártya parti van.
Pusz
A 4. képen a háttérben mögötted elcsúszó figura haláli :)
VálaszTörlés