El Teide

A mai bejegyzés címe: El Teide - avagy a csillámpónik világában a felhők felett mindig ragyog a nap 😊

Igen-igen, miután felkészültünk a hidegre, bepakoltuk az összes meleg ruhánkat s kocsiba, elindultunk fel a Teidére. Hamar bebizonyosodott az igazunk, miszerint a sziget közrpén lévő hegyek kb. 1500 méteren megfogják a felhőket, ezért nem tud idelent kitisztulni az idő, betömörülnek a felhők, de nem tudnak odébb menni, mert középen a hegyek sokkal magasabbak.

Lent tengerszintnél 18 fokban indultunk, de felfelé a szerpentinen nagyon gyorsan esett a hőmérséklet. 1200 méteren voltunk kb, amikor már csak 5 fok volt, be is ijedtünk, hogy jajj mi lesz vajon jóval feljebb. Először az óceán nyújtott csodás látványt, ahogy játszott rajta a felhők mögül kibukkanó napfény, majd belementünk a felhőrétegbe, és hirtelen már alattunk is voltak, mintha egy habréteg úszott volna körbe alattunk. És odafent csodálatos napfény, a hőmérséklet pedig elkezdett emelkedni.
Csodás tájakon haladtunk tovább felfelé, közben minden szép lehetőségnél megálltunk, persze a következő mindig szebb volt mint az előző. Legszívesebben beleugrottál volna az alattad úszó fehér habba, amíg a szem ellát ez tárult elénk, csak attól különbözött a repülőből látható fehérségtől, hogy itt voltak fák is, és sétáltunk a habok felett.
Aztán holdbéli tájhoz érkeztünk, semmi növény, mindenhol sziklák, rögök, fekete homok, előttünk a Teide csúcsa, a hőmérséklet pedig már 23 fok, már rövidújjúban is meleg volt, minden felhő alattunk, odafent csak a kék ég, erre vártunk egész héten, szívtuk magunkba a napfényt miközben sétáltunk és fotóztunk a holdon. 😊
Kb minden lehetőségnél megálltunk, végül a Teide csúcsára felvezető felvonó lábánál beültünk a kávézóba, és mint mindenki nekivetkőzve, elterülve teljesen a nap felé fordulva ejtőztünk, úgy ült itt mindenki, mint a napraforgók a réten, arc a nap felé. 😉
Mivel síkabáttal készültünk, fürdőruhával nem, maradt a póló, nadrágszárfeltűrés.
Itt 2200 méternél voltunk kicsit magasabban, a vulkán csúcsára, 3716 méterre csak felvonóval lehetett felmenni, illetve a felvonótól a csúcsig az utolsó pár száz métert csak előzetes engedéllyel, napi 150 ember teheti meg. Végül úgy döntöttünk, hogy nem megyünk fel a felvonóval, lehet már nem is tudtunk volna, mert 4 óra körül jártunk és valahogy akkor zár, de úgy gondoltuk már ebből a magasságból is gyönyörűségeket láttunk.

Hát még ezek után!!! A Teidére délről közelítettünk, de hazafelé észak irányába jöttünk, itt pedig lefelé még szebb volt minden. Jópárszor megálltunk, lélegzetelállító volt a látvány, de ezt majd a képek mutatják, amit majd otthon tudok feltölteni.
Lefelé nagyon érdekes volt, ahogy elértük a felhőréteget, esett a hőmérséklet, tiszta ködös, nyirkos, mohás erdőben vezetett az út, egészen 3 fokig lecsökkent a hőmérséklet, majd mire leértünk a tengerhez este 6-kor, újra 16-18 körüli volt.

Mai összegzés: gyönyörűűűű és jelentjük, végre LEÉGTÜNK!!! 😉 🌅🗻🌄😊

Sent from my iPhone