Feltöltöttük vízkészletünket, elektromos dolgainkat, és reggeli után elhagytuk a kikötőt. És kezdődött a kaland, eljöttünk egy szigetre 40 kilométernyire a tegnapi helytől. Végre felhúzhattuk a vitorlákat és teljes vitorlával hajóztunk.
Csak megemlítem hogy advancált vitorlázók iPhone-t használnak a navigálásra, nem a papír térképeket és vonalzókat használják. :)
Még delfineket is láttunk a távolban!!
Az út során Alberto oktatást tartott a legénységnek, most már mindannyian tudunk olyan csomót kötni, amivel úgy lehet fixálni valamit, vagy valakit, hogy a hurok fix marad. Pl. Ha meg kell menteni engem egy helikopterrel, szuperül rá tudom kötni magamat a kötélre úgy hogy tartson és ne fulladjak meg. Márpedig ugye bármikor előfordulhat, hogy jön a helikopter... Tehát mindenképpen hasznos dolgokat tanulunk, a kapitány pedig boldog hogy ilyen tettre kész, ügyes legénysége van.
Természetesen a fotózás sem maradhatott el, a lányok nagyon belejöttek a pózolásba. :)
Ma bólyán kötöttünk ki egy szép öbölben, a partot felfedezni dingivel mentünk. De persze előtte megünnepeltük a jó időt egy kis koktéllal, nagyon éreztük a luxust, amin még a műanyag poharak sem rontottak.
A víz igen hideg, de én (hősnő) egy szempillantás alatt a vízben voltam, amikor lefújta a szél a szalmakalapom. Legközelebb már fél óra alatt merészkedtünk a vízbe.
És a kommunikáció? Nagyon jól működik. Magyar, spanyol és angol szavak váltják egymást.
Most a vacsorát főzzük éppen, megyünk is, mert hihetetlen, de semmire nincs idő...
R.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése